A munkáltatói bérjárulékban Magyarország 2020-ra elérte a régiós átlagot, ami a szociális hozzájárulási adó fokozatos csökkentésének köszönhető, és a 2020. július 1-jétől hatályos, további két százalékpontos csökkentéssel még versenyképesebbé válik a magyar munkáltatói bérköltségarány, állapította meg 2020-as adózási összefoglalójában a Mazars nemzetközi adótanácsadó.
A nyolcadszor megjelent kelet-közép-európai adóbrosúra 21 ország adatait tartalmazza. A kedden ismertetett idei kiadványban a visegrádi négyek mellett szerepelnek Délkelet-Európa országai, Oroszország, Ukrajna, valamint a balti államok.
Az elemzés szerint az adók és járulékok közül a munkáltatókat terhelő költségek bruttó bérekre vetített aránya átlagosan mindössze 16 százalék, ugyanakkor a legalacsonyabb és a legmagasabb munkáltatói járulékok között 30 százalékpontot meghaladó különbség van. Ez rávilágít az egyes adózási rendszerek összehasonlíthatóságának korlátaira is.
A foglalkoztatást terhelő adókat vizsgálva a régió országai a legjelentősebb szórást a bérszínvonalukban mutatják. Magyarországon a minimálbér 2017 óta évről évre 8 százalék körüli mértékben nő, ugyanakkor több régiós országban, főleg az alacsonyabb kategóriából induló országok esetében, ennél nagyobb léptékű a felzárkózás. Euróban kifejezve a legjelentősebb minimálbér-emelkedés Ukrajnában volt 2020-ra, a privát szektorra jellemző átlagos bérszínvonal is Ukrajnában, illetve Romániában, Bulgáriában nőtt a legnagyobb mértékben, 30 százalékot meghaladóan. A növekedésben a nemzeti valuták árfolyamváltozása is szerepet játszhatott.
A forgalmi típusú adók esetében a normál adókulcsok átlaga 20 százalék körül alakul 2020-ban a régióban. A Horvátországban és Magyarországon hatályban lévő 25, illetve 27 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít; Horvátországban 2020-ban elmaradt a korábban tervezett, 1 százalékpontos csökkentés.
A kormányzatok a digitális technológia felhasználásával próbálnak fellépni a visszaélések ellen. Magyarországon pozitív költségvetési hatással járt a nemrégiben bevezetett kötelező online számlaadat-szolgáltatás, ezért várhatóan hasonló megoldások elterjedésére lehet számítani a többi országban is, mutatott rá Csizmadia Heléna, a Mazars adóigazgatója.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Brüsszel Ukrajnára bízná Európa élelmiszerellátását, az új ciklus legnagyobb vesztesei a gazdák lennének – ez olvasható ki az Európai Bizottság friss költségvetési javaslatából. A tervezet a jelenlegi formájában nemcsak Magyarország, hanem más tagállamok szerint is elfogadhatatlan.
Szakértők álltak ki és rántották le a leplet a Von der Leyen vezette Európai Bizottság működéséről.
Magyarország pedig – nem túl meglepő módon – alig kapna pénzt a Bizottság friss tervei szerint.
A szocializmusban faluról városba, a földművelésből gyárba kerülő nők sorsáról született a társadalomtörténész szerző kötete, a Bicikliút a hóviharban – Ingázó nők a szocialista iparban. Interjúnk.
A miniszterelnök azt írta, soha nem fogadja el, hogy mi, magyarok csak akkor kapjuk meg a nekünk járó forrásokat, ha behódolunk Brüsszel háború-, bevándorlás- és genderpárti politikájának.
Franciaország máris történelmi költségvetési megszorításokat jelentett be, miközben az európai gazdasági krízis egyre inkább politikai fegyverré válik.
Amikor fenn vagy az űrben, rádöbbensz, hogy a dolgok folyamatosan történnek, csak mindig máshol. Amikor neked van éppen jobb napod, másnak máshol rossz napja van, s ez alázatra tanít – mondja a magyar űrhajós. Interjúnk.
Kevesebb mint egy évvel a választás előtt még mindig nem történt meg a Tisza-jelöltek kiválasztása és bemutatása – mintha egy fantompárttal állnánk szemben. Hogy lesz ebből szakpolitikai garnitúra?
